Lillaland

Ma egy igen különleges és jó kis könyvről hoztam nektek értékelést.  A Luthien Könyvvilága blogon nyertem meg ezt a regényt. Természetesen nagyon örültem neki, de azért arra nem számítottam, hogy ennyire jó lesz.  Leültem, hogy csak beleolvasok, és hiába az elég nagy korkülönbség ugyanaz történt velem, mint a 12 éves Ádámmal "Nem tudtam abbahagyni az olvasást, míg a végére nem értem." Igazából ez történt velem is. Úgy indult, hogy csak olvasok belőle egy kicsit lefekvés előtt, erre mire föleszméltem, hogy éjjel 11 óra, már a felén túl is voltam.  Ecsédi Orsolya stílusa nagyon tetszik, szórakoztató, humoros, mégis tanító és komoly volt. Tökéletes egy 10-12 éves gyerek számára.  A borító és a cím is figyelemfelkeltő, nem lepődnék meg, ha emiatt olyan kissrácok is elolvasnák, akik eddig egy betűt sem olvastak el önszántukból. Úgy gondolom, hogy a mai fiataloknak, a kisiskolásoknak pont ilyen könyvekre van szüksége. Most már (sajnos, nem sajnos) nagyon sok fiatal belekóstol a gam

Barátnőm ajánlására a kezdtem el a könyvet. (pontosabban annyiszor mondták, hogy olvassam már el, hogy végül belevágtam :D) És szerintem nagyon jól tettem, jól szórakoztam az alatt a három nap alatt, amíg befejeztem. A hangulata és az alaptörténet nagyon jó volt, azonban azt hittem kicsit többet fog kihozni a 'valaki elküldte a szerelmesleveleimet a kék kalapdobozból' sztoriból, ami egyébként nagyon ötletes, kíváncsi voltam mi jön ki belőle. Bár a stílusához és a hangulatához hasonló volt a történet a szerelmi szál is, mégis valami másra számítottam, mikor a kezembe vettem a könyvet. Nem érzem azt, hogy egy különösebb irodalmi mű vagy egy elgondolkodtató, komoly vagy mondanivalóval bíró regény lenne, élveztem és nagyon jól szórakoztam olvasás közben. Jenny egy jó főszereplő, kedves, lelkiismeretes és aranyos, a legaranyosabb mégis a Song lányok kapcsolata volt, ha a csajokat nézzük.  A történet is aranyos, gördülékeny, a rövid (max 20 - 25 oldalas) fejezetek miatt pedig gyorsan